Tartalom:
A képviselő-testület jogállása
A képviselő-testület működése
A települési képviselő feladatai
A képviselő-testület bizottságainak jogállása és feladatai
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
A képviselő-testület jogállása
A helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve a képviselő-testület. Önállóságát biztosítja azon rendelkezés, mely szerint tagjait - a települési képviselőket - közvetlenül az állampolgárok választják, illetve a szervezeti- és működési szabályzatban működésének részletes szabályait maga határozza meg, függetlenül minden egyéb központi vagy helyi szerv befolyásolásától.
A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét .
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület nevéből adódóan is testületi szerv, így a jogszabályok által számára megállapított faladat- és hatásköröket testületi üléseken látja el. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti .
Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak - biztosítva ezzel a lakosság üléseken való részvételét, kivételesen azonban zárt ülés tartására is sor kerülhet (pl.zárt ülést tart a képviselő-testület fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabásának tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben) . Zárt ülést tartható a kiírt pályázat tárgyalásakor is, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene . A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti .
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de legalább hat ülést tart évente, de a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára kötelező a testület ülését összehívni .
A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat azon ügyek tárgyalása esetén, melyeket zárt ülésen vitat(hat) meg .
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az egyes javaslatok elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges, de kivételes esetben minősített többséggel is dönthet (a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata), például a képviselő döntéshozatalból való kizárása ügyében . Nem vehet részt a képviselő-testület döntéseinek meghozatalában (kizárás) az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti .
A lakosság tájékoztatása érdekében a képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Ennek során a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek .
A önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját szervei: segítik: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala . Ezek közül jelentőségükre tekintettel a települési képviselő és a testület bizottságainak működését említjük.
A települési képviselő feladatai
A települési képviselő:
1. a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit,
2. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében ,
3. képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben ,
4. hozzászólását írásban is benyújthatja, melyet kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; vagy véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
5. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,
6. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,
7. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az egyes szervekre képviselő-testület által átruházott hatáskörök kapcsán született döntését,
8. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
9. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
10. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában ,
11. a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult .
A képviselő-testület bizottságainak jogállása és feladatai
A képviselő-testület bizottságai:
1. szervezetét a képviselő-testület határozza meg és választja meg azokat, azzal a törvényi kötelezéssel, hogy a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani , illetve a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre ,
2. előkészítik a képviselő-testület döntéseit,
3. szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,
4. ellátják a képviselő-testület által átruházott feladatokat .
5. elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, de a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja ,
6. ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának munkáját .
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
A képviselő-testület feladat- és hatásköre:
1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
8. szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
9. a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal .
A képviselő-testület önkormányzati feladatainak ellátását átruházhatja a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására (önkormányzati társulás) . Ez azt jelenti, hogy önkormányzati hatósági ügyben (pl. temetési segély) fő szabály szerint a testület járhat el és az általa a hozott döntés felülvizsgálatát kizárólag törvényességi okokra hivatkozva a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a testület ilyen jellegű hatáskörét valamelyik szervére ruházza, első fokon ez utóbbi jár el, melynek döntése ellen jogorvoslattal lehet élni a képviselő-testülethez (majd a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát törvényességi okokra hivatkozva szintén a bíróságtól lehet kérni).
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az alábbiak:
1. a rendeletalkotás, a képviselő-testület vezetésének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
2. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
3. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,
4. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
6. intézmény alapítása, közterület elnevezése, emlékmű állítás,
7. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
8. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
9. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
10. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő .
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik .
1990. évi LXV. tv.;1949. évi XX. tv.;
2005. február 2., szerda
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
